ANGEL MITROFANOV – Asztalos

Amikor Angel csupán tizenkét éves volt, mindig magával hordott egy kis kést és egy darab fát, folyton farigcsálva valamit… „Kedvenc témám a Rousse városbeli Szabadságszobor volt – egyfolytában képeslapokat vásároltam róla, és kis famásolatokat készítettem róla,” emlékszik vissza mosolyogva. Egy nap az egyik iskolai tanárjának feltűnt Angel tehetsége, és megkérdezte tőle: „Jártál már a Tryavna Iparművészeti Iskolában?” „Persze, hogy jártam!” válaszolta Angel. „Tudtad, hogy van fafaragó osztályuk is?” kérdezte a tanár ezt követően, ami elég volt ahhoz, hogy Angelben tűzre lobbantsa a fafaragás iránti vágyát. Az egykori fiatal fiú álma mára megvalósult…

Angel Mitrofanov a Rousse-i Fafeldolgozó Szakiskolában tanult. Öt év kemény tanulás és munka után művészi fabútorok mester lett. Oktatói közt tudhatja a Tryanva iskola néhány legendás mesterét. Mindazonáltal, igazi álma az volt, hogy nagyobb és figyelemreméltóbb projekteket konstruáljon és faragjon. Tanárai azzal bátorították tehetségét, hogy a fiatal fafaragót beajánlották a helyi fabútor-gyárba, ahol számos megrendelés volt komoly faragott szerkezetekre. Ez 1975-ben történt… és azóta Angel töretlenül elkötelezett szerelmének – a fafaragásnak. Második szerelme a családja – szeretett felesége és két gyermekük.

A mester

Angel a fa magas esztétikai értékkel való kezelésének mestere – fafaragás, esztergályozás, bútor, szuvenírek, dekoratív fafelületek, beltéri bútorok és teljes beltéri megoldások elkészítése beleértve a tervezést és kivitelezést. Angel Mitrofanov a fafaragás mestere, aki Rousse városbeli Fafaragó és Belsőépítészeti Technikumban tanult, és az 1969-1973-as időszakban fafaragásra specializálódott. Miután fafaragó mester lett, több mint harminc évet töltött azzal, hogy a munkájának éljen. A mester minősítést a Hagyományos Művészetek és Mesterségek Művelőinek Szövetségétől (AATAC) kapta a nyolcvanas években. A kilencvenes években pedig a hagyományos mesterségek és művészetek hű ápolójaként ő lett Rousse városban a Hagyományos Művészetek és Mesterségek Művelőinek Szövetségének az elnöke.

A munka

Angel Mitrofanov teljes egészében kézimunkára hagyatkozik, kizárólag alapvető asztalos és fafaragószerszámokat – kerek fakalapácsot és a fafaragó vésőket – használva a termék kezdeti tervezésétől annak kivitelezésén át egészen a fedőrétegek felviteléig. A technika, amit használ, a XVIII. századi Nemzeti Megújulási Időszak tipikus bulgár fafaragó-művészetére alapul – többrétegű pontosan kivitelezett könnyed és bőséges virágmintázattal. Fabútorait a mester tömör fából és értékes fák természetes furnérjából, mint például tölgyből és dióból készíti. A fafaragó mester többek közt készít dekoratív díszítésekkel ellátott tömör fabútorokat, változatos szerkezetű bel- és kültéri dekoratív elemeket – faragott beltéri oszlopokat, összetett korlátokat, kapukat és még sok mást.

Hiszi, hogy ő az egyik utolsó igazi fafaragó mester Bulgáriában, mivel szakértelmének nincsenek követői vagy olyan tanulók, akik örökölhetnék a mesterséget. Az évek során volt három fiatalember, akiben megvolt a hajlandóság, hogy elsajátítsa a mester fafaragó tudományát. Az első öt évig tanulta a mesterséget, a másodi három évig, míg a harmadik egy évig maradt Mitrofanov mesterrel. Sajnos, bár jó fafaragók lettek, ma egyikük sem gyakorolja a mesterséget. „Mindegyikük nagyszerű ember, és igazi fafaragó lett, de gondot kell viselniük a családjukról, és a fafaragás Bulgáriában nem hoz elég hasznot… Mind feladta a fafaragást, és jövedelmezőbb szakterületet keresett.”

A mester hiszi, hogy ha létrejön egy stabil és megfelelő országos és/vagy nemzeti támogatási rendszer a fafaragó mesterség megőrzésére és felélesztésére, a követők és velük együtt a fafaragások is meg fognak jelenni, mint ahogy azt az elmúlt évszázadokban tették – mindvégig telve büszkeséggel és törekvéssel.

A díjak

1997 – A Hagyományos Művészetek és Mesterségek Regionális Kiállítása (TAC), Ruse,
1978 – TAC Országos Kiálltás, Oreshak,
1978 – „Trójai Mester” Harmadik Kiállítás és Verseny, Oreshak,
1978 – „Az Oszmán Iga 100 Éve” Nemzetközi Kiállítás, Oreshak,
1980 – TAC Hatodik Országos Vásár, Szófia,
1980 – TAC Országos Kiállítás, Szófia,
1983 – TAC Országos Kiállítás, Szófia,
1984 – TAC Regionális Kiállítás – Északkelet Bulgária, Ruse,
1984 – TAC Regionális Kiállítás, Rousse,
1987 – TAC Regionális Kiállítás – Északkelet Bulgária, Ruse,
1987 – A Hagyományos Művészetek és Mesterségek Művelőinek Szövetségének (AATAC) Jubileumi Kiállítása, Szófia,
2015 – „Rousse Város” Díj a Művészetért és Kultúráért.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *