AUDRONIS SKURVYDAS – Asztalos

Audronis Skurvydas ma főként restaurálással foglalkozik – szorosan a fához kapcsolódva. A litvániai híres mestert, asztalost és restaurátort a faszerkezetek, díszítőelemek és épületasztalosmunkák terén a kulturális örökség örökérvényű szakértőjeként is számon tartják. Körülbelül öt éve teljesen maga mögött hagyta a karrierjét a közigazgatásban a Litván Köztársaság Kulturális Minisztériuma alatt működő Kulturális Örökség Osztályon. A mester szerint ezt könnyű volt megtenni, mivel a munkaterülete ugyanaz maradt. Emellett, a területen végzett oktatási tevékenység az általa végzett gyakorlati munka mélyebb megismeréséhez vezetett. Manapság a mesterek tevékenysége látszólag nagyon egyszerűnek tűnhet, például életre kelteni régi épületasztalos termékeket (ablakokat, ajtókat, lépcsőket, padlókat és más belső és külső faelemeket), és megőrizni őket egy új élet számára anélkül, hogy károsítanánk azok értékes tulajdonságait.

Amellett hogy professzionális restaurátor, Audronis Skurvydas azon is fáradozik, hogy a hagyományos ácsmesterséget a mai építészetbe adaptálja. Ennek eredményeként állandó kapcsolatban áll olyan építészmérnökökkel és építőmérnökökkel, akik a szakma hagyományai szerint dolgoznak. A siker titka a történelmünkhöz való azonos hozzáállás valamint az abban rejlő megőrzést és adaptációt célzó lehetőségek a fontossága.

Út a kézműves mesterséghez

Audronis Skurvydas útja a professzionális kézműves szakmához korai gyerekkorában kezdődött, amikor a nyarakat az anyja által örökölt, Žemaitija-beli gazdasági épületekben töltötte a Nyugat Litvániai Mosedis város mellett. Audronis Skurvydas anyja elbeszélése alapján tudta meg, hogy első „műve” a nagyapja kovácsműhelyében készült el, és közvetlenül kapcsolódott az asztalos szakmához. A nagyapa elé tett egy kézzel készített zsámolyt, kezébe adott egy kalapácsot és egy maroknyi szöget… – és elkezdődött. A második munka pedig, ahogy maga Audronis visszaemlékezik, egy síp volt. A nagyapa útmutatása szerint, azzal a bicskával, amit ő maga csinált, már gyerekként is jól megbirkózott a feladattal. Ez felveti, hogy a készség talán genetikailag van belekódolva a vérvonalába. Audronis Skurvydas a ma Palangának nevezett régi középiskolában végezte tanulmányait, ahol a legemlékezetesebbnek a technika és zeneórákat találta. Két kiemelkedő tanár, a művész Vytautas Kusas és Leonas Šidlauskas mester, akiktől Audronis fiatal korától kezdve elméleti oktatást kapott, akkor is és ma is mesterségük igazi szakembereinek számítanak..

Miután lediplomázott, és kultúra-oktatási végzettséget szerzett a Klaipeda Egyetem Művészeti Karán (jelenlegi elnevezés), Audronis Skurvydas a múzeumi munkás pályát választotta. 1989-ben a Litván Nemzeti Múzeumban kezdett dolgozni. Hamarosan elkezdődött együttműködése Alfonsas Gudzevičius-szal, az Art P. Gudynas Restaurációs és Konzervációs Központ Akadémia művészi bútor restaurációs műhelyének restaurátor szakértőjével. Megosztva rálátását az antik-bútor restaurációra csakúgy, mint gyakorlati tapasztalatait, Alfonsas Gudzevičius mester alapvető tudást adott át neki, és kialakította Audronis akadémiai-tudományos hozzáállását a restaurációs munkához.

A művészet és tudomány között

Audronis Skurvydas szerint a restaurátor munkájának alapelveit általában az örökségvédelem fogalmának a háttere határozza meg, és emellett világosan meghatározzák őket az országos és nemzetközi törvények. Nincs hely a kreatív szabadságnak vagy művészetnek. A tanulmányok széles skálájára, kísérletekre és jól megalapozott dogmákra támaszkodó tudományos szempont uralkodik. Audronis Skurvydas rögzíti, megőrzi, konzerválja és rekonstruálja a régi mesterek műveit, de semmilyen körülmények között nem alkotja őket újra. A régi mesterek művészi munkájával tisztában levő restaurátorként, Audronis Skurvydas támaszkodhat szakértelmükre, és átemelhet bevált technikákat a párhuzamos modern tevékenységekbe. Nyilvánvaló, hogy amit korábban csupán technikai illesztésnek tekintettek, az egyre inkább díszítő jelleget kap belekapcsolódva a modern design kontextusába.

A legfontosabb az elszigetelődés elkerülése

Audronis Skurvydas állítása szerint a munka során a legfontosabb dolog az, hogy ne vonuljunk vissza. Mielőtt elkezdünk egy munkát, a lehető legszélesebb körben kell informálódnunk, azaz, mint ahogy a gyógyászatban, az operáció előtt a sebésznek meg kell hallgatnia, hogy mit mond az altatóorvos vagy a kardiológus, ugyanígy az asztalos-restaurátor esetében, a restaurációs munka során gyakran nélkülözhetetlen az építészmérnök, archeológus, polikróm szakember vagy mások, például hagyományos mesterségek képviselőinek, tanácsa. Így a kollegialitás alapelve általában meghatározza a végeredmény minőségét. Audronis Skurvydasnak örömére szolgál, hogy nemrégiben kapcsolat alakult ki a Vilniusi Művészeti Akadémia alatt működő Telšiai-i Kultúrális Örökségkutató és Ápoló Központ és a Justinas Vienožinskis Katedrálishoz tartozó, műtárgyak konzervációját és restaurációját célzó Kaunas Főiskola Művészeti Szaka között, melyet Bangutis Prapuolenis vezet.

Anyagok és technológiák

Audronis Skurvydas a mindennapi asztalos-restaurátor munkájában a hagyományos és megbízható asztalos kéziszerszámokat használja: gyalukat, vésőket, késeket, köszörűket, szorítókat, bárdot, hornyolókést, baltákat, különböző kézifűrészt, fúróeszközöket és másokat. Emellett nem boldogulna hagyományos anyagok, mint például fa, fém, üveg, lenolajkence, fenyőgyanta, terpentin, alkohol, sellak, krétapor és lenolajkence keveréke (gitt), és mások nélkül. Ezeknek a szerszámoknak és anyagoknak a segítségével megújulnak, életre kelnek és megőrződnek ezek a régi autentikus építészeti, épületasztalosi elemek, úgymint ajtók, ablakok, zsalugáterek, lépcsők, padlók, stb. Ezzel egyidejűleg, új épületasztalos termékek születnek, melyek magukon viselik a szakma hagyományait.

Elismerések

Audronis Skurvyda a maga csendes módján nagyon örül, hogy a munkáit több versenyen felfedezték és elismerték:

  • A Litván Köztársaságban működő Restaurátorok Egyesületének Oklevele a 2013-2014-as legjobb restaurációs munka versenyen.
  • A nem mozdítható kulturális tárgyak versenyének díjnyertes oklevele.
  • Oklevél a kvalitatív, metodológia-alapú fa- és polikromatikus eljáráson alapuló munkákért valamint a hitelesség megőrzéséért (Užupis str. 14-6).

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *