JUAN ANTONIO ORELLANA – Kavicsburkolat-készítő

Juan Antonio Orellana 1990-ben kezdte tevékenységét egy Lojában és a környékbeli falvakban tevékenykedő kis kivitelező cég alkalmazottjaként. A cég számos kivitelezési munkája mellett sok esetben kapott megbízást ‘Granadino’, azaz granadai kavicsburkolat készítésére. Amikor kezdte, már régóta léteztek műhelyek, amelyek kifejezetten erre a típusú burkolatra specializálódtak, hiszen Granadában már a 19. században megjelentek. Jelenlegi műhelye Lojában van, bár helyesebb lenne raktárnak nevezni, hiszen a valóságban az igazi munka a helyszínen zajlik.

A kavicsburkolat eredete

Az első kultúra, amely kőburkolatot használt a Égei-tengeri volt (neolítikum, Kr. e. 1600 -1000). Előbb a görögök, majd a rómaiak díszítették épületeiket kis színes kövekből (tesserae) álló gyönyörű mozaikokkal. A granadainak nevezett burkolat tehát a római mozaikból ered, de valójában az arab kultúrában fogant, hiszen az Umajjád-dinasztia idején készítettek először ilyet a független cordóbai kalifátusban, a 11-12. században. A burkolatokhoz használt anyag a folyómedrekből kinyerhető természetesen lekerekített, átlagosan 5 cm átmérőjű kisméretű kő (kavics) volt.

Az Umajjád-dinasztia idején az első alkotások geometrikus kompozíciók voltak, ahol a sötétebb színű kövek szolgáltak a minta kitöltéseként. Az ő technikájukat vették át a Naszridák, akik a naszridok, a Granadai Kirlyságot megalapító korai telepesek leszármazottai voltak. Granadában azonban a fehér és fekete köveket, amelyeket a granadai patakokban és folyókban találtak, út és járdaburkolatként kezdték el használni. Ettől lett más és különleges ez a fajta kőburkolat.

A munka és az anyagok leírása

Juan speciális kötőanyaggal dolgozik, a cement és a homok homogén keverékével, azonkívül kővel, kaviccsal vagy mészkővel az általános kitöltéshez és palával a minta képzéshez vagy díszes alakzatokhoz. Az anyagok megfelelő kiválasztása egy nagyon fontos, de ugyanakkor nagyon alapvető feladat is. Fizikailag és kémiailag tartósnak kell lennie kell lennie, ellenállva az emberek és járművek okozta kopásnak és surlódási erőknek, az esőnek vagy éppen az utcán előforduló egyéb kémiai anyagoknak.

Ennek a tipikus andalúziai útburkolatnak a fehér és fekete építőkövei továbbra is Granada folyóiból és patakjaiból származnak, hiszen az itt fellelt alapanyag megfelelő konzisztenciával rendelkezik, nagyon kemény és alakja is alkalmassá teszi a cementes habarcságyazatba fektetését az utcákon. Nagyon gazdagok kvarcban is, amely megvédi őket a só és nedvesség felszívódásától, végül pedig az idő múlása révén lekerekedett élekkel ideális járófelületet lehet belőlük formázni.

Az utcák kővel való borításának elsődleges oka természetesen a korábban sokkal gyakoribb esős idők esetén keletkező sár elkerülése volt. Magának az építőanyag kiválasztásának egyszerű gazdasági oka volt más lehetséges anyagokkal szemben: a patakokban és folyókban illetve azok partján talált kavicsok, kövek könnyen fellelhetők és ingyen beszerezhetők voltak. A kényelmes járást biztosító sík felület kialakításához pedig megfelelőnek bizonyultak. Andalúziában láthatunk példát még a márvány használatára is útburkolatoknál, azonban a folyami kövek használata maradt mindig az elsődleges.

Végezetül elmondható, hogy mind a helyiek, mind a túristák körében nagy tiszteletnek örvendenek a kavicsos utcák és terek. Olyannyira, hogy sokan Granada és Andalúzia szimbólumaiként is teintenek rájuk, mivel jól lellemzik az andalúz kultúrát és hagyományokat.

A kavics útburkolat készítésének jellemző lépései:

1) A homok és cement keverékének előállítása: 1 rész homok – 1 rész cement;
2) A keverék kötőanyag terítése a készülő útburkolat helyén;
3) A száraz keverék felületének kiegyenlítése és a minta újjal tröténő előrajzolása;
4) A mintát adó kövek (fekete) és a minta kitöltő részének (fehér kövek) az előkészített ágyazatba fektetése;
5) Az egész felület egyengetése egy fa léccel annak érdekében, hogy minden kő a tervezett felületen belül maradjon, majd a keverék kötőanyag újratöltése – ezen lépsek ismétlése mindaddig, amíg a felület homogén és egyenletes nem lesz;
6) A kész felület vízzel való locsolása a kötés megindításához;
7) A kövek kefével történő megtisztítása annak érdekében, hogy a felületet a kövek szolgáltassák;
8) Újabb tisztítás, ezúttal mostás a köveken maradt cement eltávolítására.

Összefoglalás

Manapság kevés mester foglalkozik kavics útburkolat készítésével (egész Andalúziában a számuk körülbelül 30).

Juan fő megrendelői magánszemélyek és magáncégek, bár korábban több munkáját az önkormányzat számára végezte. Ez az állás sajnos nem fedezi az önfenntartáshoz szükséges havi összeget, azaz megélni manapság nem lehet belőle. Mivel megrendelői főleg magánszemélyek, munkái többsége is a magánházakhoz, nyaralókhoz és ezek udvaraihoz kötődik, míg az önkormányzati munka természetesen a köztereket, utcákat ésazok járdáit érintette. Utóbbi esetben, azaz a közösségi használatú útburkolatok esetén sem volt megkötés a mintákat illetően: Juan szabadon választhatott mintákat és alakzatokat a saját belátása és művészi ambíciói szerint. Manapság, mivel a munka többnyire kis területet fed le, leginkább egyedül dolgozik.

Juan esetében sajnos nem beszélhetünk a szakma családon belüli folytonosságáról, azonban tanulók számára már sikerrel továbbadta tudását több ízben is, s az egykori tanulók többsége ma is ezen a területen dolgozik. Bár nincs tanári végzettsége, szakmai tudása és elismertsége nagy, így jó eséllyel lehetne oktató a 20 évvel ezelőtt a spanyol állam által útjára indított ‘Iskolai Műhely’ rendszernek, ahol a tanárok különböző építőmesterségek mesterei voltak, akik ezeken a műhelyfoglalkozásokon át tudták adni tudásukat az itt tanuló diáoknak. Ezek a műhelyek azonban mára eltűntek.

Hogy mi a szakma jövője Spanyolországban? Mint minden kézműves mesterség esetén, itt is alapkövetelmény, hogy az emberek értékeljék és elismerjék a kézi alkotásokat és a kézimunka egyediségét. De ahogy Juan mondja: ‘az új anyagok további terjedésével nagyon nehéz lesz a jövőben’.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *