MINDAUGAS RUTKAUSKAS – Keramikus

Mindaugas Rutkauskas több mint 20 éve foglalkozik a csempekészítéssel és a fazekasmesterséggel. Ez a nagyszerű művész 1956 január 1-én született Kaunas-ban. 1981-ben diplomázott a Vilniuszi Egyetem Történelem szakán. Diplomázás után az akkori kormány megszorításai miatt nem talált a végzettsége szerinti munkát (abban az időben Litvánia a Szovjet Unió része volt), így kerámiával kezdett foglalkozni. A független Litvániában 1991-ben a Népművész Egyesület tagja lett. Ez egy olyan kreatív, független, önkéntes és non-profit szervezet, mely a legkiválóbb népművészeti mestereket egyesíti a következő területeken: festés, szobrászat, grafika, kovácsmesterség, fazekasság, szövés, kötés, ékszerészet, zsinórozás és a személyre szabott művészet terén. Olyan nem-professzionális mestereket egyesít, akik a művészet és a mesterségek terén nem részesültek szakképzésben. Ma a litván népművészetet az etnikai kultúra fontos részének tekintik, mely tükrözi a hagyományokat és a világ egyedi meglátását. Mindaugas Rutkauskas 2007-ben elnyerte a művészetteremtő címet, melyet olyan személyeknek ítélnek oda, akiknek a művészeti munkáját professzionális művészetnek nyilvánítják, és melyek olyan szakmai tevékenységet testesítenek meg, melyet professzionális művészeti alkotómunkaként ismernek el. Végül, Mindaugas Rutkauskas csempéi, kancsói, tálai, fazekai, korsói és sípjai 2010-ben elnyerték a nemzeti örökség termék tanúsítványt. A Nemzeti Örökség termékek mesterek nem tömegtermelt, elismert munkái, melyek kézzel készültek hagyományos nyersanyagokat vagy hagyományokra alapuló új technológiát használva, egyúttal megőrizve a termékek egyedi kvalitatív tulajdonságait és összetételét.

Mindaugas Rutkauskas alapvetően a kerámiakészítés minden főbb eljárását használja, beleértve a megfelelő agyag fellelését, annak tisztítását, összegyúrását, a korongozást és végül szárítást, zománcozást és égetést. Mindez a szakma-rekonstrukció elveinek megfelelően történik, azaz olyan szerszámokkal, anyagokkal és technikákkal, melyeket a fazekas termelés rekonstruált időszakában használtak. A folyamatok során olyan hagyományos fázisokat használnak, mint például az agyag-előkészítés, öntés, korongozás, díszítés, és az égetés különböző fázisaiban való zománcozás. Kémiai teszteket elemeznek ki; különböző agyagmasszákat készítenek; kiöntik és kiégetik a különböző archeológiai minták másolatait.

Mindaugas Rutkauskas nagy figyelmet fordít a múzeumokban fellelhető különböző gyűjtemények és etnográfiai feljegyzések tanulmányozására. Archeológiai tudással bír a kultúrák kialakulásáról csakúgy, mint e kultúrák különböző kerámia technológiáiról, elemzi az ikonográfiai anyagokat és technológiákat, kiönti és kiégeti a jelentősebb archeológia minták rekonstrukcióját. Ezen felül kísérleti módon rekonstruál egy régi gótikus és reneszánsz kerámia technológiát, régi kályhákat tár fel és rekonstruál, azaz elemzi a kályhák és csempék fejlődését, csempemintákat és gipszformákat önt és agyaglenyomatokat készít.

Mesterségbeli tevékenysége mellett, Mindaugas Rutkauskas más, a szakmához és történelemhez kapcsolódó kezdeményezéseket is megvalósít. Ő az egyik szervezője, és résztvevője a nemzetközi Bertalan Vásárnak, melyet évente rendeznek meg Vilniusban. Ez a vásár a Vilniusban évszázadokig működő késő középkori és reneszánsz kézműves céhek mesterségeinek, művészetének és hagyományainak a rekonstrukcióját szolgálja. Mindaugas Rutkauskas egyben a PI „Kézműves Céh” megalapítója, mely immár 13 éve működik. Ez egy nyitott műhely-galéria, mely a kézműves hagyományok felélesztését és megőrzését tűzte ki célul, és kiállításokon valamint oktatási, szociális és kulturális tevékenységeken vesz részt, úgy Litvániában mint nemzetközi eseményeken és projektekben. Mindaugas Rutkauskas oktatási tevékenységekben is szerepet vállal, például csempekészítő fazekasságot tanít, általában egyénileg felnőtteknek, és emellett informális oktatási programokat tart gyerekeknek.

A Bistrampolis Uradalom és a cserépkályhák

Az uradalom a késői XV. századra vezethető vissza, és a Bistramai családhoz tartozott a XVII. század végétől 1940-ig. Később államosították („elkonfiskálták”), aztán magára hagyták, és az állapota elkezdett leromlani. Maga az uradalmi ház 1850-ben épült, és máig áll. A kétszintes téglalapalakú palota klasszicista stílusban épült. A fő homlokzatot a második szinten egy négy-oszlopos oszlopcsarnok díszíti, mely egy három boltíves előcsarnokra épült. A palota első szintjét teljes egészében a vendégeknek szánták, és az egész jobb oldalhoz egy tágas hall tartozott. A második szintet reprezentációknak szánták. Nagyobb és kisebb szalonok, étkező, dolgozószoba és könyvtár tartozott hozzá. A tulajdonosok 2000 kötetes könyvtárat gyűjtöttek össze valamint gazdag családi archívumot és műgyűjteményt. 1997-ben az Uradalmat a Panevėžys-i Krisztus a Király Katedrálishoz csatolták. Az új tulajdonosok nem gondoskodtak a parkról, így az uradalom épületei elkezdtek leromlani. 2003 óta, mióta az uradalom a PI (Fiatalok Integrációs Lehetőségeinek a Központja) védnöksége és igazgatása alatt áll, elkezdődött a helyreállítása. Mindaugas Rutkauskas a (történelmi és jelenlegi) litván vidéki gyártási és díszítési hagyományok szerint két cserépkályhát készített. http://www.bistrampolis.lt/

Sikertörténet

Arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon nevezhetjük-e a tevékenységét sikertörténetnek, Mindaugas Rutkauskas azt válaszolta, hogy boldog, hogy megtalálta a helyét a nap alatt, és hogy az egyik kedvenc tevékenységével foglalkozhat, még akkor is, ha az nem hoz jelentős jövedelmet. Azonban a pénz nem minden. A cél az, hogy a történelemhez és hagyományhoz hűen, állítsa helyre a cserépkályhák elveszett darabjait, ha pedig nem áll rendelkezésre ikonográfiai anyag, akkor a saját intuíciójára és történelmi és építészeti tudására támaszkodva állítsa helyre a történelmi igazságot.

2 thoughts on “MINDAUGAS RUTKAUSKAS – Keramikus”

  1. Estoy muy interesado en conseguir algún libro sobre las casitas de cerámica de Lituania. Había visto alguna en España y este verano he visitado Vilnius, Riga y Tallin y me quedé maravillado al visitar las tidendas de souvenirs con esa inmensa cantidad de modelos de casitas de cerámica artística que he tenido oportunidad de visitar. He comprado algunas y quisiera iniciar una colección tan numerosa como mis posibilidades me lo permitan y así continuar disfrutar de tan maravilloso y bonito arte de vuestras casitas de cerámica.
    Desearía saber si, además de las páginas que se pueden encontrar en Internet, sería posible, si los hay, conseguir libros-catálogo de cerámica artística para poder comprar.
    Agradezco su atención y desde ya su repuesta.
    Reciba un cordial saludo de:
    Dr. Miguel Angel Simón Ezeyza
    Calle Montemedio
    URBANIZACIÓN EL VIVERO No. 36
    MARBELLA – 29602 – (Málaga)
    ESPAÑA

  2. Dear Dr. Miguel Angel Simón Ezeyza,

    as we understood correctly, you would like to purchase a book about Lithuanian ceramic small houses made as souvenirs which you saw while visiting Lithuania, Vilnius during your trip to Baltic countries?
    At this moment we can sell you a book “Lithuanian Folk Pottery” by Anthony Stellaccio published in 2011. The book provides an extensive review of traditional Lithuanian folk ceramics. The first part of the paper analyses and presents context of formation of specific traditional ceramics in Lithuania in the 19 to 20th century: it characterises evolution of ceramics in both prehistoric (starting with the Neolithic Era) and various historic times. It observes that the Lithuanian traditional ceramics was affected by various and different cultures, with corresponding equivalents to be found in traditional ceramics of neighbouring countries. The second part of a paper is dedicated to various traditional forms of Lithuanian folk ceramics and their regional varieties. It refers to application of ceramic items in daily household. It then concerns specific dishes for catering, keeping and serving, ceramic items found in interior (flower pots, vases, candlesticks and toys). The third part of a paper concerns the ornaments and symbols behind Lithuanian folk ceramics, as well as specific combinations of symbols. The paper specifically discusses most common symbols of earth, heaven, water, etc. found in ceramics; these are analysed in general cultural context. The paper notes symbols of flower motives, expression of the tree of the world, animals displayed, etc. in traditional ceramics. It concludes that traditional symbols in Lithuanian ceramics shall be interpreted as determined by specific cultural glossary, as well as being archetypically universal. The fourth part of a book focuses on production technology, production means, production process and the environment of traditional Lithuanian folk ceramics.

    You can visit these sites, some of them are only in Lithuanian:
    http://www.suvena.lt/
    http://www.ceramicshouses.eu/1_en.html
    https://www.citysouvenirs.lt/ranku-darbo-keramikos-suvenyrai/nameliai
    http://www.epigone.lt/?cat_id=143
    They produce and sell souvenirs. Maybe you will find necessary information.

    If we did not answer to you request as you hoped, please, specify it in English. We will try to help you as much as possible.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *